Üdvözöllek titeket!

Hajónapló figyelem ,most budapesti ,azon belül is 11.kerületi élményeimről szeretnék nektek beszélni. Minap megyek az utcán várok a buszmegállóban (nyilván buszra) ,amikor meglátok egy elég bátor versenyzőt. Szerintem az lehetett a célja hogy elvigyen óriási fadarabokat ,már akkor láttam ,hogy az nem lesz semmi (azaz ká lesz). :) Felült a bicajra és elkezd menni ,na most úgy ment ,mintha végig ment volna Budapest összes kocsmáján és éppen készült volna haza menni. Úgy kacsázott ,mint én amikor tanultam bicajozni ,ez sem volt semmi ,de amikor már leszálltam a buszról ,akkor azt láttam ,hogy egy bicajos néni éppen a kutyáját sétáltatja. Na most egyértelmű ,hogy nem könnyen összeegyeztethető a két dolog ,de az hogy szegény macskányi (pici) kutyának sprintelnie kell ,hogy ne essen el és húzzák le róla az összes bőrt.. Mit is mondjak ,nem túl humánus ,még mindig úgy gondolom ,hogy ezt jobban is meg lehetett volna oldani.Nagyon sajnáltam a kiskutyát ,de nem tudtam abba hagyni a kacagást.Így telnek életünk napjai ....

Az KÁ , Örsy™!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.